Ervin Kibédi
Óbudai sváb családból származott. A budapesti Baross utca 62. szám alatti, a pannonhalmi bencések által vezetett humántagozatos gimnáziumban érettségizett, 1943-ban.
A Zeneakadémián szerzett magánénekesi diplomát, 1949-ben, de operaénekesként sohasem működött. 1950–51-ben a Magyar Rádiónál dolgozott. 1951-ben a Magyar Néphadsereg Színházához került, majd 1957-től a Vidám Színpad művésze volt.
Elsősorban komikus szerepekben volt népszerű, amihez lomha mozgása és sajátos szem- és arcjátéka is hozzájárult. Szemhéja mindig félig csukva volt, s ez adott neki valamilyen örökös szkeptikus karaktert. Slágerének refrénje szállóigeként: Én nem hiszem, hogy normális vagyok.
Népszerű volt a Hacsek és Sajó Hacsek szerepében. Partnere éveken át Hlatky László volt.
Felesége Sztankay Ágnes, Sztankay István nővére volt.
Wikipedia
